Elképzelhető, hogy Japán korábban megvívott háborúihoz hasonlóan, minden előzetes értesítés nélkül indítja meg hadműveleteit, így teremtve kész helyzetet. Az esetleges háború ellen szól, hogy még sem a Szovjetunió, sem Japán nem készült föl nagyobb hadműveletekre.
A magyar katonai felderítés szovjet, japán, svéd és finn forrásokból úgy értesült, hogy egy szovjet-japán háború 1935 és 1937 között valószínű, de előbb is kirobbanhat.
A szovjet-japán háború a Szovjetunió nyugati határainál a szovjet katonai potenciál meggyöngülésével járhat, amely mindenekelőtt Lengyelország és Románia helyzetére lesz hatással. Lengyelország esetében a német-lengyel viszonyra lesz kihatással, mivel Lengyelország a Németországgal folytatott tárgyalások során jelentősebb mértékben lesz képes érdekeit érvényesíteni.
Románia vonatkozásában a szovjet nyomás csökkenése közvetlenül Magyarországra lesz hatással, mivel várható a kisantant megerősödése. Románia szabad kezet kap Magyarország ellen, amely tehermentesítené Jugoszláviát, de főként Csehszlovákiát, mivel utóbbinak erősödő német nyomással kell számolnia. „Ezen túlmenő következtetések levonására a helyzet még nem eléggé érett” –írta a külügyminiszternek szóló dokumentumban Röder tábornok. /1/
November 28-án Röder tábornok gróf Stomm Marcel alezredes, londoni magyar katonai attasé jelentését „Titkos!” minősítéssel tovább küldte Kánya külügyminiszternek. Stomm alezredes jelentése szerint Anglia fokozott figyelemmel tekintett a Távol-Kelet felé. A brit külügyminisztérium nyilvántartó osztályának szovjet és japán előadói a távol-keleti helyzetre vonatkozó anyagokat betekintés céljából a magyar katonai attasé rendelkezésére bocsájtották.
Stomm alezredes munkáját nehezítette, hogy amíg a korábbi londoni katonai attaséval, Homma Maszaharu ezredessel nyíltan tudott beszélgetni, Homma utóda, Ando Rikicsi tábornok rendkívül zárkózott volt, ráadásul nagyon rossz viszonyban volt a brit hadügyminisztérium tisztségviselőivel.
Stomm megjegyezte, hogy személyes viszonya Ando tábornokkal igen szívélyes, többek között azért, mivel a japán főtiszt annak idején tagja volt a magyarországi határ megállapító bizottságnak, és rokonszenvet érez a magyarok iránt, elítélve a bizottság akkori munkáját. A Távol-Keletet illetően azonban a japán katonai attasé minden beszélgetéstől elzárkózott. A magyar katonai attasénak ennek ellenére október végére sikerült máshonnan információkhoz jutnia, amelyről az angoloknak is említést tett, természetesen a hírforrás megnevezése nélkül.
A távol-keleti szovjet hadsereg parancsnokáról, Blücher tábornokról Stomm olyan híreket szerzett, hogy jó katonai vezető, aki erős kézzel tart fegyelmet, s igyekszik alárendeltjeit a politikától távol tartani, vezérkara pedig válogatott tisztekből áll.
Az alezredes szerint érdemes lenne felderíteni, hogy a szovjet hadsereg rendelkezik-e nagy mennyiségű hadianyaggal és élelmiszerrel, és hogy milyen fokú együttműködés alakult ki a Szovjetunió és az USA között? Mindezek felderítésével állítólag angol fegyvergyártó cégek
ügynökeit bízták meg.
Stomm információi szerint egy szovjet-japán háború esetén a hadműveletek a Vlagyivosztok- Harbin- Mukden háromszögben folynának, és akár télen, akár nyáron folyna a háború, három hónapig tartanának.
A japán katonák fegyelme, szelleme, felszerelése és ellátása a hírek szerint kifogástalan, kiképzése pedig nagyon jó volt. A japán vezérkari tisztek kifogástalanok voltak, de hibájuknak rótták föl, hogy hiányzott belőlük az önálló kezdeményezés. /2/
Stomm alezredes részletes jelentéséhez hasonló jelentést küldött december 6-án Németh Imre alezredes, isztambuli magyar katonai attasé.
A Kanda Maszatane alezredes és Németh beszélgetése éppen olyan őszinte hangnemben folyt, mint korábban a nemzetközi politikai eseményekről és a távol-keleti helyzetről folytatott megbeszélés.
Kanda alezredes elmondása szerint a japán kormány november elején egy vezérkari ezredest küldött Tokióból Berlinbe, aki tájékoztatta az európai országokban akkreditált japán katonai attasékat az otthoni és a távol-keleti katonai és politikai helyzetről.
A japán attasé szerint a diplomáciai kapcsolatok fölvétele a Szovjetunió és az USA között nem érte váratlanul a japán politikai köröket, s mivel régóta számítottak rá, külpolitikájukat is erre alapozták, amely a továbbiakban sem szorul változtatásokra.
Kanda alezredes tájékoztatta magyar kollégáját, hogy októberben a japán hadügy-, külügy-, pénzügy-, belügy-, és tengerészeti miniszterek, valamint a vezérkari főnökök értekezletet tartottak, amelynek során egyetértettek, hogy a cél a Szovjetunió Ázsiából való kiszorítása, ennek végrehajtását azonban Japán katonai fölkészüléséig fölfüggesztették. Háborúra Japán csak a Szovjetunió esetleges provokációja esetén lenne hajlandó, akkor azonban késlekedés nélkül hadba lépne. /3/
1. Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium Politikai Iratai, K 63 Budapest, 1933. november 27.
2. MOL, KÜM POL, K63 Budapest, 1933. november 28.
3. MOL, KÜM POL, K 63 Budapest, 1933. december 13.
